Magyarország első magángalériája

A magyarországi műkereskedelem a háború utáni években jelentős változáson ment keresztül, amit elsősorban a kommunista kormány irányítása határozott meg. A műkereskedelem egyre inkább ellehetetlenült. A kormány a még alig működő belföldi kereskedelmet is inkább csak eltűrte, mintsem támogatta.

Az alapítás - a Munkácsy Mihály utcában

Ebben az inkább állóvízre emlékeztető környezetben határozta el 1950-ben Koller György, hogy létrehozza – az akkori jogszabályok adta lehetőségek között – a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségét (RMAK). Az alkotóközösség még az adott kommunista viszonyok között is igen sikeresen működött, éppen ezért állandó megfigyelés alatt állt (illetve 1952-ben átmenetileg be is tiltották). Végül Csók István, Szőnyi István, Glatz Oszkár és mások segítségével, elnyerve az akkori miniszterelnök-helyettes, Erdei Ferenc szimpátiáját, lehetővé vált, hogy szigorú keretek közé szorítva Koller György vezetésével tovább működjön akkor még Munkácsy Mihály utcai székhellyel. Az alkotóközösség célkitűzése mindvégig a legjobb minőségű, hiteles művek bemutatása volt, s ezáltal gyorsan fogalommá vált a magyar művészeti életben, illetve a műkereskedelemben. Ehhez hozzájárult az is, hogy a tagok sokkal szabadabban alkothattak, mint az állami keretek között dolgozó alkotók.

Baloldalon a Koller Galéria elődje - a "Rézkarcoló Művészek Alkotóközössége" működési engedélye látható. Nagyításra kattintson ide.

Kattintson ide hogy lássa az 1953-as megbízást Koller György Galériaalapító részére

Költözés a Budai Várba, kiállítótermek a Nemzeti Galériában, a Hiltonban

1980-ban az RMAK megnyitotta Magyarország első "magángalériáját" az elegáns budai Várnegyedben, Amerigo Tot – a világhírű magyar-olasz művész – műteremházában. Ettől az időszaktól kezdve a galéria engedélyt kapott a rézkarcok mellett szobrok, kisplasztikák, valamint festmények bemutatására ill. forgalmazására. További lépésként 1984-ben a Magyar Nemzeti Galériában egy bemutató- és eladóterem nyílt meg, ami által szorosabb együttműködés jöhetett létre az állami intézményekkel. A Petőfi Sándor utcában, valamint a Budai Hilton Hotel-ben is nyíltak Koller-leánygalériák, melyek így egyre több érdeklődőnek mutathatták be a magyar képzőművészet kiemelkedő művészeit. Emellett számos külföldi kiállítást rendezett, mint például Kass Jánosét Londonban, Varga Imréét Velencében, Bécsben, Báselben és Párizsban, vagy Melocco Miklósét Hamburgban. Ezáltal természetesen a magyar művészet hírnevét nemcsak itthon, hanem külföldön is terjesztették. Koller György, a Galéria alapítója, 1996-ban meghalt.

Új fejezet – a családi galéria

Koller György halála után tíz évig, az immár 1989-ben - a rendszerváltás során - családi galériává alakult Koller Galéria Kft. megbízási vezetés alatt működött tovább. Végül 2006-ban ismét egy családtag, Koller György unokája, Köster Daniel vette át a galéria irányítását. A cél hosszú évtizedek óta változatlan: a Koller Galéria magas művészi szinten a magyar és nemzetközi kortárs és modern művészeket képviseli. Így a magyarországi műkereskedelemben egyedülálló módon már több mint 50 éve folyamatosan nyitva tart és működik. Az új vezetés alatt a Koller Galéria profilja kibővült.